Történetünk

Tartalomjegyzék

 

  1. Bemutatkozás
  2. Az egyesület céljai
  3. Az egyesület közhasznú tevékenysége
  4. Az egyesület társadalmi megítélése és anyagi forrásai

1.1Rövid ismertető

 

Az Egyesület neve: Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Közhasznú Egyesülete, rövidített neve: EMTE .

Az Egyesületet 1989-ben hoztuk létre mi, az Erdélyből áttelepült – nem hazájukat elhagyó, csak határokat átlépő- magyarok. Az átköltözés traumája, a beilleszkedés napi gondjai és az újrakezdés közös élményeivel egymást kerestük, és így életre kelt közösségünk képviseletére született meg az egyesületünk.

Az EMTE fő céljai között szerepel az erdélyi magyar nemzetközösség ügyének támogatása, az erdélyi szellemiség ébrentartása, a magyar öntudat és a hazaszeretet érzésének erősítése, az erdélyi kultúrkincs megismertetése és megőrzése. További feladatait és működését részletesen az alapszabály rögzíti.

Programjainkat -amelyek javarészt nemzetünk nagy ünnepeihez kapcsolódnak- az éves közgyűlés alkalmával határozzuk meg, ekkor választjuk meg tisztségviselőinket és újítjuk meg tagságunkat is.

Működésünk Tolna megyére, főleg Szekszárd, Paks,Tolna -valamint Baranya megyében- Komló településekre terjed ki . Részt veszünk országos programokban, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ) szervezésében, kiadjuk az ÁTALVETŐ folyóiratot, valamint támogatunk erdélyi kulturális programokat, civil szervezeteket és közéleti személyeket.

                                        1.2 A szervezet székhelye és jogi helyzete

Az EMTE működésének jogi alapja a 2011.évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil törvény) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról.  Az EMTE az őt alkotó tagok önálló akarata folytán létező és működő nemzeti elkötelezettségű, jogi személyként működő, közhasznú civil társadalmi szervezet.

Az EMTE közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, nekik anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. Az EMTE 2001-től közhasznú egyesületként végzi tevékenységét.

Székhelye: 7100 Szekszárd, Szent István tér 10. szám, a Babits Mihály Kulturális Központ. Postai elérhetősége a mindenkori elnök levelezési címe.

Alapítás éve : 1991.

Bírósági  nyilvántartási  szám: 60.010/1991.06.25 – beadási iktatószám:  420/1991.01.25  – KSH sorszám: 21965.

Adószám:19231172-1-17

                                                   1.3  Az EMTE vezetősége

1989 júniusában, az erdélyi magyar sors hullámverése által szülőföldjétől elszakított, az áttelepüléssel talaját vesztett, rokonait, barátait odahagyott, új tájékozódási pontokat és támasztékot Tolna megyében fellelni remélő erdélyi magyarokat találkozóra hívta a Babits Mihály Művelődési Házba Deér Miklósné, a Ház alkalmazottja és a megyei KEOKH vezetője, Vajda Jánosné. A segíteni akarás, eligazítás szándéka vezette őket.

1990 decemberében a szekszárdi Baráti kör ideiglenes vezetősége ­ Balássy György, Orbán László, Kese Ferenc, Kiss Géza, Miklóssi Lajos, Zehán Gergely, Osztrowszky István, Gruber Gyula, Zsidó Attila, Vargyasi Dávid Mózes ­ elhatározza:

  • Önálló polgári egyesület létrehozását, Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete néven.
  • Az Egyesület saját szerkesztésű negyedéves lapot indít “ÁTALVETŐ” címmel, alapító főszerkesztő : Orbán László .

December hónapban Kese Ferenc megtervezi az egyesület címerét és a lap címoldalát és így kerül bejegyzésre 1991 januárban a cégbíróságon.

Balássi György volt az első elnök, őt követte Orbán László. A stafétát Dr. Kövesdy Pál vette át mindaddig, míg ő nem lett az országos szervezet, az EKOSZ­elnöke (1996). Társelnöke, Kese Ferenc következett, majd Dr. Márton Ferenc.

A 2001. február 24­i közgyűlés Dr. Madarassy Ágnest választotta elnöknek, egyben új alapszabályt is megszavazott, amely kimondja az egyesület közhasznú társasággá válását és ezzel új perspektívákat nyit.

Hosszú évek után Kese Ferencet, 2010-ben Bándi Imre követte, aki jelenleg is az Egyesület elnöke. A mindenkori elnökségi és számviteli bizottsági tagok neve a taggyűlési jegyzőkönyvben nyilvánosan elérhető.

2.Az egyesület céljai

Az EMTE az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja:

– kulturális tevékenység

– kulturális örökség megóvása

– határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

– emberi és állampolgári jogok védelme

 

Az EMTE, közhasznú tevékenységét különösen az alábbi jogszabályokra való tekintettel gyakorolja:

  1. Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása (1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről);
  2. A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele; A kulturális örökség védelme (2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről)
  3. szociális biztonság megteremtése és megőrzése (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról)
  4. jogvédelmi feladatok, nemzetiségek jogainak védelme (2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosáról)
  5. érdekképviselet/esélyegyenlőség; kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének/működtetésének támogatása; nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzés (2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól)
  6. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII törvény

 

Az EMTE a közhasznú tevékenységek gyakorlásakor az alábbi feladatokat kívánja ellátni, és az alábbi támogatásokat kívánja nyújtani:

  • kulturális tevékenysége keretében hozzájárul az Átalvető című negyedéves lap kiadásához és terjesztéséhez, illetve egyéb határon túli nemzeti közösségépítő sajtótermék megjelentetéséhez és terjesztéséhez. A kiadványokat előfizetéses, adományozásos és ajándékozási formában egyaránt terjeszti a rászorultságot figyelembe véve. Minden bevételt non-profit jelleggel visszafordít a kiadványok szerkesztési, előállítási és terjesztési költségeire.
  • a kulturális örökség megóvása érdekében a magyarországi és határon túli kultúrkincs megismertetésére előadóesteket, hagyományőrző rendezvényeket és ismeretterjesztő programokat szervez. Törekszik arra, hogy rendezvényei ingyenesek legyenek, hogy az érdeklődő közönség minél nagyobb létszámban látogassa. Továbbá pénzügyileg támogatja az épített kulturális örökség állagmegóvását, ill. nemzeti emlékhelyek védelmét a Kárpát-medencében. Az erdélyi cserekapcsolatok és mintaképek révén terjeszteni szeretné, főleg az ifjúságnak az országban tartása érdekében, az önfenntartó és önellátó kisléptékű természettudatos gazdálkodáshoz és egészségtudatos életmódhoz, magatartáshoz kapcsolódó kultúra hagyományait.
  • a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységen belül, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének érdekében erősíteni kívánja a határainkon túli és szórványban élő magyarok identitástudatát, szülőföldjén való megmaradását, könyvgyűjtemény és egyéb eszközök térítésmentes átadásával, képzőművészeti alkotók, ill. előadó művészek és csoportok fellépésének, emberi és állampolgári jogaiban sérültek jogsegélyszolgálatának, ill. történelmi egyházak és rászoruló magánszemélyek anyagi támogatásával. Az EMTE alapvető feladatának tekinti a külhoni magyarság helyzetének megismertetését az anyaországi közvéleménnyel és a pártoló, támogató intézmények, személyek erőforrásainak hatékony szervezését az egyesület céljainak megvalósításához. Az EMTE tagjai segítségével, hozzá kíván járulni az anyaország és a határon túli területek esetleges természeti katasztrófáinak elhárítása érdekében tett erőfeszítéseihez önkéntes munkával és adományokkal, a nemzeti összetartozás tudatának erősítése mellett. Az EMTE céljai elérésének érdekében kapcsolatot tart fenn az országban tevékenykedő többi erdélyi szervezettel (körrel), az Erdélyi Körök Országos Szövetségével (a továbbiakban EKOSZ), más társadalmi szervezetekkel, hivatalos (önkormányzati) szervekkel, intézményekkel, jogi és természetes személyekkel melyek ezen alapszabályban rögzített célokkal egyetértenek és azok megvalósításában segíteni tudnak.
  • emberi és állampolgári jogok védelmén belül, a határon túli emberi, állampolgári, hitéleti és kisebbségi jogok védelmében népszerűsíteni és támogatni kívánja az erdélyi magyar kisebbség önrendelkezési törekvéseit, ébren kívánja tartani az anyaországba áttelepültek körében az erdélyi szellemiséget azért, hogy az erős identitással rendelkezők az anyaország segítségére legyenek az összmagyar nemzettudat és hazaszeretet erősítésében ill. honi és határon túli cserekapcsolatok kialakításával minél több személyes és anyagi támogatást nyerjen a fent sorolt jogok érvényesítéséhez. Az EMTE feladatának tekinti a hazai és nemzetközi közvélemény tájékoztatását az elszakított nemzetrészek helyzetéről a média különböző csatornáin keresztül. Az EMTE hozzájárulni kíván a magyarság és a vele szomszédos nemzetek a megbékélés és együttműködés eszméjének megvalósulásához között.

Az EMTE, mint közhasznú szervezet az alapszabályban rögzített közhasznú szolgáltatásait a magyar állampolgárok, illetve a határon túli természetes- és ott nyilvántartásba vett civil szervezetek vehetik igénybe, pályázati alapon. Az EMTE mint közhasznú egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból.

  1. Az egyesület közhasznú tevékenysége

Elsőként emeljük ki lapunk, az Átalvető életre hívását, már csak a praktikum kedvéért is, hiszen legkönnyebben lapjain lehet nyomon követni az eseményeket. Különösen Orbán Lászlónak,  a lap kigondolójának, alapító főszerkesztőjének szavai kívánkoznak ide a lap 1991­es első számának beköszöntőjéből:

 

„…(az átalvető)kétszájú tarisznya lenne, iszák, de mert a székelyek a vállukon átalvetve  hordják, hát átalvető a neve. Eleje a mellet, hátulja a hátat nyomja…. Mi, akik szűkebb hazánkat, Erdélyt hagytuk oda, akarva­akaratlan átalvetőket cipelünk. Hátunkon Erdély és népének sorsa a maga összetettségében, mellünkön az Anyaország sorsa s benne természetesen a mienk is. Van ennek az Átalvetőnek egy mihaszna része is, melynek csak egy alacsony rangú szerepe van: összetartja a két tarisznyát, de ez a rész az, amelyik nyomja a vállunkat. Ez az összefogó így lesz a legnehezebb súlyt is elbíró. Talán mi vagyunk ez a rész… Nehéz, de csodálatos érzés két Hazát cipelni. Annyira szeretjük az egyiket, hogy nem tudunk elszakadni a másiktól. S jaj annak, aki felégette maga mögött a visszavezető hidakat. Bizony nem boldog ember az ilyen!”

A lap hamarosan az országos szervezet, az Erdélyi Körök Országos Szervezete   EKOSZ lapja (is) lett, eljut a világ legtávolabbi pontjain élő magyarokhoz és lelki támaszt jelent nem egy,nemzeti elhagyatottságban sínylődő magyarnak Erdély valamely szórványában , Kanadában vagy Ausztráliában, de nemegyszer a székelyföldi pap is fölviszi magával vasárnap a szószékre.

Az EMTE kezdeményezte az azóta szép karriert befutott, Szekszárdról indított és rendszeresen ide visszatérő Határtalan címet viselő nemzetközi tanulmányi verseny elindítását, Szekszárd és Lugos testvérvárosi, több környező község és erdélyi községek testvértelepülési kapcsolatának létrehozását.

Az Egyesület részt vett korongozó­és faragótáborok megrendezésében, erdélyi gyermekek Domboriban való nyaraltatásában, a Székely Mikó Kollégium művészeti csoportjának fogadásában, képzőművészeti, néprajzi kiállítások, erdélyi (lakhelyű vagy származású) színészek, előadóművészek szereplésének megszervezésében.

Kezdeményezője volt az Országos aláírásgyűjtési akció elindításának az ártatlanul elítélt romániai magyarok érdekében, az „Együttélés kopjafájának” felállításában Tolna­Mözsön, aláírója a tiltakozásnak a kolozsvári Mátyás Király szobrának ügyében, a Szekszárdi Liszt Ferenc Pedagóguskórus baróti fellépéseinek kezdeményezője, bonyhádi Wass Albert szobor avatásának résztvevője.

Több jótékonysági rendezvényt szervezett a szórvány magyarságban árva gyerekeket nevelő dévai  Szent Ferenc Alapítvány pénzügyi és tárgyi támogatásának céljából.

Az EMTE biztosította a hátterét az EKOSZ nagy jelentőségű, 2000. májusi, a külhoni állampolgárság témakörében megrendezett konferenciájának és közgyűlésének.

További tevékenységeink időrendi felsorolása:

1991 Szeptember 14: Erdélyi Istentisztelet Tengelicen.

Október 12. Közös műsoros találkozó a bonyhádi Művelődési házban és az EMTE által összegyűjtött iskolai felszerelések, számítógépek, iskolapadok, stb. elszállíttatása a

barcasági csángók újrainduló, Zajzoni Rab István nevét viselő iskolába.

December 21: Karácsonyi gyertyagyújtás, EMTE­tagok gyermekeinek szereplésével.

1992 Január 31: részvétel a Magyar Műveltség Szolgálat közgyűlésén Budapesten

Február 8: Közgyűlés, vendég: Nyerges Tibor, o.gy. képviselő.

Febr. 14: közgyűlés, vendég Gelu Pateanu.

Március 7: hagyományőrző Erdélyi bál

Március 9: Zsuzsi és Andris Babáki­ kiállítás megnyitója a Babitsban (Sepsiszentgyörgyről)

Március 13: Balázs Imre kiállítás megnyitója.

Márc. 16: Székely Mikó Kollégium együttesének műsora­ EMTE szervezésében.

Április 3­6: Tanulmányi verseny Szekszárdon, erdélyi diákok részvételével

Május 2: EMTE Galéria , erdélyi képzőművészek tárlata a Babitsban,

Június 19 – ­21: Tolna­Mözsi Szép Napok, benne Tamási Áron emléknapok, meghívottak  szerte a Kárpát­medencéből.

Szept. 13. és 27: busszal utaztunk Pécsre szavazni a román országgyűlési választásokon.

Okt. 3­4: részvétel az EKOSZ pécsi találkozóján, első kapcsolatfelvétel az EKOSZ­al.

Okt. 10: Orbán László lemond elnöki tisztéről, az új elnök Dr. Kövesdy Pál.

December 19: EMTE karácsonyi est. A lap decemberi száma először jelenik meg A4 formátumban

1993 Január 23: hagyományőrző Erdélyi bál a Babitsban.

Február 13: részvétel az Erdélyi Világszövetség magyarországi tagozatának ülésén Bp.­n.

Febr. 18: Új magyar állampolgárok eskütétele és ünnepség

Április 19­ – 24: részvétel az EKOSZ közgyűlésén Sopronban, immár mint teljes jogú EKOSZ-tag

Május 28: Szekszárd és Lugos testvárvárosi szerződésének aláírása A Művészetek házában.

Május 29: Bp.­i kirándulás, a Parlament megtekintése, vár, Nemzeti Galéria.

Június 5: Együttélés Kopjafájának avatása Mözsön.

Június 19: Magyaregregyi kirándulás a Komlói E.K­el közös szervezésben.

Decemberi lapszámunkban búcsúztattuk Orbán Lászlót. (Nagy Károly ref. lelkész)

December 4­ – 5.: részvétel az EKOSZ debreceni közgyűlésén, itt mondott le Dr. Búzás Gábor, az új elnök Körmendiné Lakatos Mária.

1994 Jan. 28: hagyományőrző Erdélyi bál a Babitsban.

Március 26: Közgyűlés, vendégek Búzás Gábor, Kiss József író.

Márc. 28­ápr. 2: Határtalan c. tanulmányi verseny Szekszárdon,180 erdélyi diák részvételével, EKOSZ­serleg és különdíj a részünkről.

Júniusban buszos látogatás Pannonhalmára, Dániel Tibor vendégeiként,egy hétre rá Sikondafürdőn a Komlói EK vendégei voltunk.

Szeptemberi számunkban először közöljük az EKOSZ híreit is., majd decemberi

lapszámunkban adjuk hírül először, hogy az Átalvető az EKOSZ és az EMTE közös lapja, az

EKOSZ nov. 12­i, Sarródon tartott közgyűlésének határozata nyomán.

Október 8: koszorúzás az Aradi vértanuk emlékére.

Okt. 19: vendégünk volt Kányádi Sándor erdélyi író és költő

Okt. 29: Réti Árpád erdélyi színművész Kányádi­estje.

1995 Január 21. hagyományőrző Erdélyi bál a Babitsban (Bartina Együttes megnyitója).

Jan. 28: Marosvásárhelyi találkozó Bp.­n, részvétel. Búcsúztunk Vékás Domokostól, volt

kolozsvári főkonzultól, majd Gelu Pateanutól. Felvetődött a Magyarországi Erdély Párt

alapításának gondolata.

Nov. 18. Közgyűlés, Réti Árpád erdélyi színművész Ady­műsorával

Okt. 27. részvétel Komlón a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem

  1. éves jubileumát ünnepelve, marosvásárhelyi professzorok vendéglátása

Nov. 25: Lapunkat az MVSZ Kisalföldi Társasága magáénak tekinti.

1996 Január 26. hagyományőrző Erdélyi bál a Babitsban

Május 19. EMTE tisztújító közgyűlés, az új elnök Kese Ferenc. A rendezvénnyel

összekapcsolva Réti Árpád Vörösmarty­műsora.

Július 7. Az EMTE vendége Kocsis István író. Komlón részvétel a milleniumi kopjafa avatásán.

1997 Január 18. hagyományőrző Erdélyi bál a Babitsban, számos testvérkör volt vendégünk.

Az Átalvető első melléklete: Erdélyi zsidók a reformkortól – napjainkig.

Julius 19. Tolna­Mözsi Székelyek B.K. Tamási Áron centenáriumi ünnepsége.

Aug. 22. Csíkszeredai Hargita folklór együttes előadása

1998 Január 17. hagyományőrző Erdélyi bál a Babitsban

Május 11. Réti Árpád Babits­műsora.

Június 20. Tisztújító közgyűlés, az új elnök Márton Ferenc, társelnök Kese Ferenc. A lap 40 oldalas.

November 10. Kányádi Sándor a Megyei Könyvtár vendége, aktív részvételünkkel.

November 18. Vendégünk Illyés Kinga, San Gennaro vére c. pódium­műsorával.

1999 Január 23. hagyományőrző Erdélyi bál a Babitsban

Márton Ferenc ditrói látogatása nyomán Bátaszék kapcsolatfelvétele Ditróval, tanulói csoport

látogatása a nyár folyamán. EMTE­közvetítéssel társközségi szerződés Kilyén és Sárpilis között.

Márton Ferenc szervező munkája nyomán a szekszárdi Liszt Ferenc Pedagóguskórus részvétele a baróti VI. Zathureczky­Kórustalálkozón.

Szept. 23. Király Károly előadása és Nyílt kártyákkal c. könyvének bemutatása. Kilyénből tánccsoport érkezik Sárpilisre, Bátaszéken ditrói faragócsoport dolgozik

Aug. 20­22: a bátaszéki Szent Cecilia Kórus ditrói előző fellépése nyomán a ditrói Katolikus Kórus vendégszereplése

Október 24: vendégünk volt Király Károly, aki felszólalt a szekszárdi szüreti fesztivál keretében tartott író –  politikus­ – diplomata konferencián, annak legnagyobb feltűnést keltő eseményeként . Először mondta ki: Románia szülőföldünk, de nem hazánk. (Mert a románság nem teszi ezt lehetővé.)

2000 Február 11 – 12. Az EMTE 10 éves fennállását ünnepli, hatalmas rendezvénysorozattal.:

Hagyományörző bál a Babitsban, a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes, a Bartina, a decsi Csillagrózsa, a Gyöngyösbokréta együttesek fellépésével, testvérközségi kapcsolat Szotyor és Alsónána között.

Május 5. Szekszárd, az EMTE ad otthont az EKOSZ nagyszabású rendezvényének: Magyarok

együtt­ konferencia a külhoni állampolgárságról. Számos belföldi és külhoni magyar

politikus, vezető személyiség (Tőkés László, Patrubány Miklós, Borbély Imre, Lányi Zsolt,

Hódi Sándor, Király Károly, Csapó József,Katona Ádám, stb.) részvételével.

A Megyeháza dísztermében másnap EKOSZ közgyűlés, este ünnepi előadáson Réti Árpád Áprily­Dsida­Reményik estje.

Október 24. Illyés Kinga Babits pódium­műsora a Babitsban.

2001 Február 10. Tisztújító közgyűlés, az új elnök Madarassy Ágnes, társelnök Kovács Barna

Péter. T.b. elnök dr. Kövesdy Pál. Új alapszabály, mely tartalmazza a közhasznú egyesületté

válás feltételeit.

Április 4: Réti Árpád Nagy László estje. Határok és korhatárok nélkül c. rendezvénysorozat

Április 25. Medvigy Endre előadása (Wass Albert)

Május 16. Böjte Csaba előadása és vendégfogadása

Május 19: Majális Domboriban, vendégünk a Komlói EK.

A dévai Magyarok Nagyasszonya ált. iskola 1­4 osztályának ellátása tankönyvekkel.

Szeptember 13. Illyés Kinga és Hencz József előadói estje a Babitsban Útravaló címmel.

November 21. Dr. Medvigy Endre Nyíró Józsefről tart előadást.

2002 Január 11. Toró Tibor akadémikus előadása a Bolyaiak munkáságáról.

Február 9. Jótékonysági bál a dévai Szent Ferenc alapítvány javára

Április 29. művészetek háza: jótékonysági hangverseny a dévai Szent Ferenc alapítvány javára

Pakson Április 10. Réti Árpád Wass Albert estje

Április 15. Halász Péter előadása,

Május 31­június 2 között Gutai István és S. Benke Éva szervezésében a határon túli történelmi egyházak képviselőinek találkozója

2003 Január 22. A Magyar kultúra napján Pakson Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője szerepel S. Benken Éva vendégeként.

2004 Március első szombatján Farsangi bál.

Március 6. : jótékonysági hangverseny a dévai Szent Ferenc alapítvány javára

Április 21. Márton Judit marosvásárhelyi műemlékvédelmi szakmérnök előadása a Gyulafehérvári érsekség műemlékei címmel.

Április 26. Jótékonysági hangverseny a dévai Szent Ferenc alapítvány javára

November 17. Magyaródi Szabolcs Kanadából tartott előadást.

A 10 éves múltú Szekszárd­Lugos testvérvárosi kapcsolat keretében létrejött a „Szekszárd-

Lugos és Facsád Baráti Társaság, Márton Ferenc szervezőként vett részt.

Aktív részvétel a december 5­i népszavazás előkészítésében.

A lapban Gyászhírként jelenik meg a főszerk. írása: December 5. sötét éjjele.

2005 Lapunk márciusi lapszáma áttekintést nyújt a történelmi tragédiáról, december 5­ről.

2006 Először jelenik meg az Átalvető márciusi, évi első száma színes borítóval, 60 oldalon.

Március 4. Jótékonysági bál dévai Szent Ferenc alapítvány javára

2007 Február 2. Tisztújítás, az új elnök Kese Ferenc, alelnök Kovács Barna Péter.

Május 19: Erdélyi Bál,  vendégek a Fenyőcske együttes tagjai Sepsiszentgyörgyről.

Október 6. Márton László Gyula tanár előadása a nap jelentőségéről.

Október 15. Boér Ferenc kolozsvári színművész előadó estje a Léleképítő keretében.

2008 Január 12. hagyományőrző Erdélyi bál

Február 2. Közgyűlés.

Márciusi 15. megünneplése Faddon, ökumenikus istentisztelettel, Bereczki Zoltán tiszteletes előadása, Lozsányi Tamás orgona művész fellépése.

Április 15. Könyvadomány a Maros megyei Buzásbesnyő ált. iskolája részére.

Ápr. 19. Antal Imre gyimesi festőművész tárlata.

Május 2. Fadd­ Istentisztelet, majális az udvaron.

Június 7. Pakson júniális, Bándi Imre szervezése.

Szeptember 27. Faddi ref. templom ­ Az erdélyi szellem fáklyavivői címmel rendezvény.

2009 Január 12. Farsangi bál a Gemencben

Február 2: közgyűlés

Március 15. Ünnepség Faddon, a ref. templomban

Ápr. 19. Könyvadomány Búzsébesnyő iskolájának.

Május 2. Majális Faddon.

Június 7. Paksi júniális a Jézus Szíve kat. templomban Máté Pál Márton Áron­előadása

Szep. 27. Faddon ünnepi megemlékezés okt. 6­ról, S. Benke Éva előadása a Teleki családról Török Levente festő bemutatása

okt. 3: Látogatása Kárpátalján élő magyar kisebbség körében

2010 Húszéves az EMTE. Febr. 26. közgyűlés, évi terv elfogadása.

Március 15. megünneplése Faddon, S. Benke Éva, Vesztergám Miklós tárogató művész

A lap márciusi számának melléklete: Kastélyok és kastélylakók

Április17. Erdélyi bál, a Fenyőcske részvételével.

Június 5. Faddon ünnepi ülés, trianoni megemlékezés, Kese Edit (Katarzis az éjben)

Aug. 12. Szentegyházi Gyermekfilharmónia nyári hangversenye a szekszárdi belvárosi templomban

aug. 14­15. Tolna­Mözsi Baráti Kör jubileumi ünnepsége 65 éve találtak új otthonra a székelyek

A júniusi lapszám melléklete: Mikó Imre ­ A világlátott lokálpatrióta (Szász I. Tas).

2012 Március 15.-i emlékezés

Május 26. Pünkösdi Hagyomány őrző bál

Május 27. részvétel Nyírő József temetésén Székelyudvarhelyen

Július 16. Paks: szentegyházi gyermekfilharmónia koncertje , megismételve 18­n

Szeptember. 14, 15, 16 tolna-Mözsi bukovinai székely baráti kör Tamási Áron születésének 115-ik éves évfordulójára készített kopjafa állítás ünnepségén koszorúzás

2013 Február 22 Dunakömlődi Faluházban zenés est

Március 22. Tisztújító közgyűlés, az új elnök Bándi Imre, alelnök Kiss László.

Április.12 Erdélyi gyülekezet Budapest – Erdélyi szervezetek tanácskozása

Április 29-n részt vettünk Serdültné Benke Éva: Erdélyi Bárka könyvének bemutatóján.

Május 23-n Pakson a Csengey Dénes Kulturális Központban A SZAGGATÓ ZENEKAR az erdélyi népzenét adott elő

Május 26-n részt vettünk a III. Magyar Világtalálkozó rendezvényen

Június 12-n Fazakas Szabolcs A „Legendák földjén járunk” interaktív bemutató

Június 28-30 között Verőcén a Csattogó völgyben a VII. Erdélyország az én hazám fesztivál

Augusztus 31. Családi Nap

Október 11 „Füttyős Jankó” Népzenei alapú interaktív gyerekműsor

Október 27 a Székely Nemzeti Tanács által szervezett Meneteléssel egy időben megtartott budapesti felvonulás

2014 Február 15 hagyományőrző Erdélyi bál

Ápr. 11. Az Úzvölgyéből Csinódi Nagy Gergő és családjának könyvbemutatója

a paksi megyei könyvtárban.

Június 04.-n Faddon és Pakson emlékezés Trianoni döntés napján

Június 12. Fazakas Szabolcs: Székelyföldi legendárium c. előadása a paksi megyei könyvtárban.

Július 05.-n Családi Nap

Julius 28. Közös program erdélyi középiskolások táborában Paks­Cseresznyéspusztán.

Aug. 17. a sepsiszentgyörgyi  Fenyőcske együttes lép fel Tolnán.

Aug. 31. Paksi családi napok a teniszklub udvarán.

2015 Február 14 hagyományőrző Erdélyi bál Előadás: erdélyi báli szokások története

Február 21 pécsi történelmi emlékművek helyszínén előadás a baranyai székhely és a partiumi ill. erdélyi történelmi események kapcsolatáról

Március 10 Székely szabadság napja megemlékezés

2016-ban és 2017-ben a NEA támogatásnak köszönhetően négy nagyobb rendezvényt szervezett , szervez az alábbiak szerint:

2016.03.10 Székely szabadság napja megemlékezés  marosvásárhelyi gimnazisták nagysikerű előadása a Csengey Dénes központban 400 paksi gimnazista előtt , a polgármesteri hivatal  előtt valamint az Urántoll díj átadási ünnepségen

1.) Az esemény elnevezése:  Nyári kézműves tábor (“Az alkotás öröme”)

2.) Megrendezés helyszíne és időpontja: a paksi Cseresznyéskert Erdei Iskola és Csengey Dénes Művelődési Központ.    2016.07.04.-09.

3.) Programok: – Erdélyi,paksi diákok és kézműves mesterek részvételével – Fafaragás – Agyagozás – Sportoktatás – Gasztrokultúra (egészséges életmód és táplálkozás a hagyományokra építve)

4.) Résztvevők száma:  120 fő

1.) Az esemény elnevezése: Honismereti Duna-túra (“Napfény, víz, levegő”)

2.) Megrendezés helyszíne és időpontja: Bajai Duna-ág 2016.07.19-től 2016.07.23-ig.

3.) Programok: – Történelmi helyszínek és természetvédelmi területek bemutatása – Szabadidős tevékenységek (túrázás, horgászat) – Történelmi előadás – Természetvédelmi oktatás , őshonos növény-, és állatfajok bemutatása

4.) Résztvevők száma: 42 fő

——————————————————————————————————————

1.) Az esemény elnevezése: “Puliszka Fesztivál

2.) Megrendezés helyszíne és időpontja: Csengey Dénes Művelődési Központ

  1. szeptember 3. (szombat)

3.) Programok

9- 12 óráig: a gasztronómiai főzőverseny,  az ételek elkészítésének bemutatása és oktatása

Ezzel párhuzamosan énekkarok, hangszeres zenekarok, és néptáncegyüttesek vetélkedője

12:30 Eredmény hirdetések

12:30-14:00  étkezés

16:00 Délutáni műsorok: helyezettek fellépése és gálaműsor erdélyi vendégelőadókkal

19:00-22:00 óráig: nagyklub helységében bál – erdélyi élő népzene és táncház

4.) Résztvevők száma: 500 fő

1.) Az esemény elnevezése:  Székely Szabadság Napja és a Szabadságharc Emlékünnepéhez kapcsolódóan erdélyi gimnazisták kulturális műsorának bemutatása

2.) Megrendezés helyszínei és időpontjai: a paksi Polgármesteri Hivatal előtti tér és Kopjafa Emlékmű     2017.03.10.  Tolna és Mözsi Székelyek EgyesületeTolnai Kulturális Központ és Könyvtár Mözsi Művelődési Háza 2016.03.11.

3.)Meghívottak szászrégeni, görgényüvegcsűri, kisfülpösi diákok és kísérőik. Előadók, szervezők és közönség 480 fő.

A tevékenységünk bővebb megismerését teszi lehetővé a www.emte.hu oldalon elérhető honlapunk.

Egyesületünk  jövőbeni tevékenységei  megcéloznak olyan szabadidős és kulturális programokat, melyben határon túli és magyarországi gyerekek,fiatalok és szüleik, kísérő pedagógusaik közösen vesznek részt.

Célunk, hogy a gyerekek és szüleik határon átnyúló hosszú távú személyes kapcsolattartással egyéni szinten is erősítsék az elszakadt nemzetrészeket az anyaországhoz erősítő országos szintű fejleményeket.

2017 július 30-augusztus 6 között a 2016-ról átnyúló Bartók emlékév tiszteletére,megyei és határon túli diákok részvételével néptánc,népzene és szavaló versenyt szervezünk egy hetes táncoktatással és gálaműsorral egybekötve,a nagy zeneszerző születésének 135.-ik évfordulója alkalmával megmutatni mit jelent a „ csak tiszta forrásból’’ fogalom , többek között  erdélyi  gyűjtőmunkáját ismertetve. Helyszín: Paks,Mözs. Meghívottak szászrégeni, vajdaszeniványi, uzoni, beresztelki, diákok és kísérőik. Előadók, szervezők és közönség kb. 300-400 fő.

  1. Június.03 szabadtéri családi sportnapot szervezünksokadjára, számítva a tagságon kívül a szimpatizánsok részvételére is. Előadók, szervezők és közönség kb. 60-70 fő

Helyszín: Paksi Sport Egyesület ürgemezői telepén.

  1. szeptember 2.-án tervezzük második alkalommal a „Puliszka Fesztivál” elnevezésű egész napos rendezvényünk megszervezését, amely határon túli és megyei előadók bemutatkozását teszi lehetővé, színteret biztosítva gyerek műsorok, színművek, népzene,néptánc valamintgasztronómiai és egyéb szabadidős tevékenység bemutatására.Helyszín: Paks, Csengey Dénes Művelődési Központ. Meghívottak derecskei,marosvásárhelyi, görgényüvegcsűri, kisfülpösi diákok és kísérőik. Előadók, szervezők és közönség kb. 600-700 fő.

Tervezzük 2018. március 10-15 közötti időszakban a Székely Szabadság Napja és a szabadságharc emlékünnepéhez kapcsolódóan erdélyi gimnazisták kulturális műsorának bemutatását Tolna megyei településeken, fellépési lehetőséget biztosítva öt  település általános iskolai tanulói és gimnazistái előtt, egyéb szabadidős tevékenységgel összekötve, szorosan együttműködve a helyi önkormányzattal és egyesületekkel. Helyszín: Szekszárd, Paks, Tolna, Mözs, Bonyhád. Meghívottak derecskei,szászrégeni,angyalosi, görgényüvegcsűri, kisfülpösi diákok és kísérőik. Előadók, szervezők és közönség kb. 1800-2000 fő.

Egyesületünk 2017-ben is egyéb, most még előre nem látható esemény mellé áll (amennyiben témája a meghatározott céljai közt szerepel),és elősegíti annak lebonyolítását. Az elmúlt 26 év tapasztalatából általában ez további 100-200 főt érint.

Egyesületünk eddigi eredményei kizárólag a tagságának önkéntes munkájával valósult meg, amelyben a tagság, annak családtagjai és egyesületünk céljaival szimpatizáló önkéntesek vettek részt.

Tevékenységünk során folyamatosan vonunk be önkénteseket pl. Átalvető negyedéves lap csomagolásába, terjesztésébe és a rendezvényeink  lebonyolításába.

2017 –ben tervezzük 20 fő újabb önkéntes bevonását.

  1. Az egyesület társadalmi megítélése és anyagi forrásai

A szülőföldünkről távozásunkkal kétségkívül okozott veszteséget némileg pótoltuk, immár régen nem kapni akarunk, hanem adni, amit kérünk, azt azért kérjük, hogy értékét, hatását megsokszorozva juttassuk vissza a magyarság erre leginkább rászoruló részének. Bízunk abban, hogy eredményeink nyilvánvalósága mind többeknek bizonyítja szervezetünk társadalmi hasznosságát.

Az Egyesület rendezvényein résztvevők az elmúlt 26 év során számtalan élménnyel gazdagodtak, kapcsolatok jöttek létre, amelyek az erdélyi magyar nemzetközösség ügyét támogatták, az erdélyi szellemiséget ébren tartották, a magyar öntudat és a hazaszeretet érzését erősítették és segítették az erdélyi kultúrkincs megismertetését és megőrzését.

Az Egyesület céljainak eléréséhez az anyagi forrást a SZJA 1 %-a, magánszemélyek és vállalkozások támogatása, valamint a Nemzeti Együttműködési  Alap költségvetési pályázatai biztosítják.

Az Egyesület tagdíjjal nem rendelkezik, gazdasági tevékenységet nem végez, ezért minden rendezvényhez és programhoz külső forrásokhoz kényszerül igénybe venni.

Legfontosabb állandó kiadásai az Átalvető folyóirat költségei, a bankszámla és internet honlap fenntartása, postaköltség, könyvelői és szervezeti tagdíj.

Az egyesület évente közhasznúsági jelentést és pénzügyi beszámolót tesz közzé a Szekszárdi Városi Bíróság és az adóhatóság részére, a költségvetési támogatások felhasználásáról,

valamit nyilvános közgyűlésen évente elnöki és pénzügyi beszámolót nyújt a tagok és a számviteli bizottság részére.

A kulturális tevékenység gyakorlása érdekében az EMTE részt vesz az Átalvető című

kulturális lap kiadásában.1000 darab a példány szám  negyedévente, amelyből a kisebbségben élő magyaroknak ingyenesen postázzuk.

Számos más civil egyesülettel működünk együtt, tagjai vagyunk az Erdélyi Körök Országos Szövetségének, így 16 tagszervezettel (erdélyi körrel) tartunk rendszeres kapcsolatot, közös programokat. valamint a következőkkel : Mözsi Székely Egyesület, Paksi Életfa Egyesület, Szekszárdi Székely Egyesület,Paksi Nyugdíjas Klub.

Kb. 80 alkalommal jelenünk meg évente a következő médiákban:  EMTE facebook, Paksi TV honlap, Paks város oldala a Youtube-on, Fortuna Rádió honlapja és köztéri rendezvényen a pódium háttereként.

Az elért megyei és határon-túli létszám kb. 2500-3000 fő évente 8-9 rendezvényen.